Bertolt Brecht német drámaíró, költő, rendező és színházi teoretikus volt, a 20. századi színház egyik legnagyobb hatású alakja. Munkásságával forradalmasította a modern színházi gondolkodást, különösen az úgynevezett epikus színház elméletével és gyakorlatával.
Brecht célja nem a nézők érzelmi azonosulásának kiváltása volt, hanem a társadalmi problémák kritikus szemléletre ösztönzése. Ennek érdekében alkalmazta a „elidegenítő effektust” (Verfremdungseffekt), amely különböző eszközökkel (pl. színészi ki- és belépések, narráció, plakátok, dalbetétek) akadályozta meg az érzelmi azonosulást, és arra ösztönözte a közönséget, hogy gondolkodjon a látottakon.
Fontosabb művei közé tartozik:
Kurázsi mama és gyermekei
A szecsuáni jólélek
Kaukázusi krétakör
Galilei élete
Brecht a színházát is a társadalmi változások előmozdításának eszközeként tekintette. Az általa alapított Berliner Ensemble a brechti színház egyik legfontosabb műhelyévé vált.
A Kurázsi mama és gyermekei Brecht egyik legismertebb és legfontosabb színműve, amely az epikus színház eszköztárát használva mutatja be a háború kegyetlenségét és az emberi sorsok kiszolgáltatottságát. A darab a harmincéves háború idején játszódik, de üzenete egyetemes és időtlen.
Főszereplője, Anna Fierling, azaz Kurázsi mama, egy hadikofásznő, aki a háborúból próbál megélni, miközben három gyermekét is igyekszik megóvni. A történet során azonban sorra elveszíti mindhármukat – miközben ő maga tovább húzza kocsiját, és folytatja a kereskedést a háború árnyékában.
