Kevesen tudják és tudjuk, mennyi az.

Faragó Árpád neve alatt vagy mellett, pedig ez áll majd:

                        ÉLT 92 ÉVET.

                        És ez igaz.

                        Ám Árpádról édeskeveset árul el, mert bármily soknak is tűnik ez a 92, Árpád legalább háromszor élte le ezt az időtávot.

                        Egy életen át volt persze, minden a maga idejében: elsősorban családfő, (férj és apa) másodsorban tisztségviselő közéleti munkás, és harmadszor, de nem utolsósorban színművész és íróember. Ez az, amiről én tudok. Ha van még, Isten bocsássa meg tájékozatlanságomat. De még így is, háromszor kilencvenkettő az kettőszázhetvenhat!

                        Ha benézünk a kulisszák mögé, rájövünk, hogy Árpád becsapta a naptárt, és azt is, aki megszabta élete hosszát. Mert élhetett volna ő közöttünk kényelmes semmittevésben, mint ahogy azt sokan mások teszik – egyszer kilencvenkettőt és kész! Sokan irigyelték volna! Nem tudom miért, ő nem tette ezt.

            Életével mind a három sávon tartós nyomot hagyott maga után. Tanúk erre Rózsi és Attila az elsőn, a vajdasági magyarok és nem csak ők, a másodikon, harmadik dimenziójának pedig a színművészet és írott szó tisztelői, köztük jómagam is, vagyunk tanúi.

            Az ilyen ember megérdemli, bármennyit is kap az élettől! Annál inkább, mert hálából olyan tartalommal tölti meg, amilyenre csak ő képes. És tette ezt egész életén át. Ezt illik tudni mindenkinek.

            Árpi, kösz szépen!

            És végül valami, amit csak én tudhatok és ami miatt valószínűleg eszébe jutottam valakinek. Annak idején, amikor privilégium volt megszólalni a rádió hullámhosszán, ott voltunk Árpi is meg én is. Ez akkor volt, amikor még létezett Rádiódráma és annak volt állandó együttese, de nem volt magnetofonja, és a műsorok élőben mentek. Aztán a fejlődés útjára léptünk és felvételről közvetítették a műsorokat. Árpád mondogatta nekem, régi motorosnak: Könnyű most a fiatal színészeknek! Annyiszor javíthatnak, ahányszor csak begatyáznak. Bezzeg, amikor mi kezdtük. Ahogy kimondtad, úgy ment el az éterbe! Állnod kellett amögött, amit kimondtál! Sokszor átgondoltad, mit és miért mondassz, mielőtt kimondod. Hogy jól legyen értelmezve és úgy hangozzék, ahogy kell!

            Ha visszatekintünk életutadra, meg kell állapítanunk, hogy Te ezt a műsorodat is élőben közvetítetted! Világéletedben kiálltál amögött, amit kimondtál. Előtted le a kalappal!!!

                       

Vajda Tibor, kollégád évtizedeken át
fotó: Dávid Csilla