Urbán András 1970. október 4-én született Zentán. Az elemit és a középfokú jogi technikumot itt végezte. Már tizenhét évesen önálló színházi és irodalmi alkotóműhelyt indított, ahol szerzőként, rendezőként és színészként volt jelen, majd hamarosan társaival létrehozta a híres-hírhedt AIOWA csoportot, amely a színházat specifikus, ám mégis összművészeti és nem utolsósorban ideológiai akciónak látja. A rövid, de viharos zentai AIOWA-időszaknak a kötelező katonai szolgálat letöltése, majd a háború kitörése vetett végérvényesen véget, a csapat jó része ugyanis Magyarországra költözött. Ezt megelőzően még 1992-ben, immár a Ljubiša Ristić vezette Népszínház falai között volt két autentikus „aiowás” föllángolás: a csoport egy része összeállt, és Urbán rendezésében színpadra vitt két klasszikust – korántsem klasszikus formában –, a Woyzecket és a Hamletet.

1990-ben a legjobb eredménnyel nyert felvételt az Újvidéki Művészeti Akadémia drámai tagozatának rendező szakára, amelyet Vlatko Gilić tanszékvezető irányított. 2000-ben diplomázott rendezőként, ekkor már Bora Drašković osztályában. Ezt követően részt vett a Body Weather műhelymunkáin, majd egyhónapos tanulmányútra utazott Japánba.

2002-től dolgozott állandó munkaviszonyban a Kosztolányi Dezső Színházban, először rendezőként, majd 2006-tól a színház igazgatói feladatait látta el. Vezetése alatt alakult meg a színház első állandó társulata, létrejött az első önálló játszóhely a Harambašić utcában, később pedig a színház beköltözött a felújított Lifka-épületbe. Nevéhez fűződik a Desiré Villamosa egész éves programsorozat elindítása, valamint a kortárs színházi fesztivál, a Desiré Central Station megalapítása is. A Kosztolányi Dezső Színház meghatározó regionális művészeti központtá vált, több kontinensen és számos országban vendégszerepelt, jelentős díjakat nyerve el. A Desiré fesztivál rangos regionális és nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát. Urbán Romániában, Magyarországon és Ljubljanában is tartott színházi, színész- és rendezőképző kurzusokat.

Tagja a Szerb Köztársaság Nemzeti Kulturális Tanácsanak.

2023 óta a Újvidéki Színház igazgatója, ahol előzőleg több jelentős előadást is rendezett (Marat the Sade, Neoplanta, Bánk bán, Hasszán aga felesége).

Rendezőként különféle színházakban dolgozott: független, alternatív társulatoktól kezdve nagy nemzeti intézményekig és kőszínházakig. Már az egyetem második évétől kezdve rendezett professzionális körülmények között, mintegy 70 előadás fűződik a nevéhez a régió különböző színházaiban, magyar, szerb, albán, bolgár, szlovén, horvát és bosnyák nyelven. Dolgozott többek között Szabadkán, Újvidéken, Zomborban, Belgrádban, Nišben, Szegeden, Budapesten, Ljubljanában, Mariborban, Parmában, Rijekában, Zágrábban, Bitolán, Cetinjében, Zenicán, Podgoricán, Barban, Szarajevóban, Pristinában, Kolozsváron, Temesváron, Berlinben és Várnában.

Rendezéseit számos hazai, regionális és nemzetközi fesztiválon játszották és többszörösen díjazták – többek között a BITEF-en, a MESS-en, a POSzT-on, a MOT-on, a Sterija Játékokon, a Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiválján, a Szerb Színházak Fesztiválján, a Gavella-esteken, a Viminacium Festen, a Thealteren, az INFANT-on, a Komédia Napjain, a FIAT-on és a SAS fesztiválon.

A fesztiváldíjak mellett számos más elismerés birtokosa: elnyerte többek között a Jászai Mari-díjat, a Joakim Vujić-díjat, a Párhuzamos Kultúráért Díjat, a Hevesi Sándor-díjat, a Vajdasági Magyar Művészetért Díjat, Szabadka város Pro Urbe díját, Zenta város Pro Urbe díját, a Bojan Stupica-díjat, valamint a Hagyomány és Avantgárd-díjat.